1. Wagashi

Jap�n�ban a kashi (�des�s�g) – vagy udva�ri�a�san okashi – a korai id�k�ben csak gy��m�l�cs�kre �s mag�vakra vonat�ko�zott, �s csak hosszas fejl��d�s ut�n, az Edo-korszakban kez�dett hason�l��tani mai for�m�j�ra. Kiala�ku�l�s�ra nagy hat�s�sal volt a tea meg�je�le�n�se, a k�nai dim sum �telek, ame�lyek a budd�hiz�mus�sal egy id��ben ker�l�tek Jap�nba, vala�mint a por�tu�g�l �des�s�gek, mint ami�lyen a kas�utera, amit a por�tu�g�lok a 16. sz�zadi Naga�sa�ki�val ismer�tet�tek meg el��sz�r. A leg�na�gyobb hason�l�s�g azon�ban a D�lkelet-�zsiai �des�s�gek�kel mutat�ko�zik, f�leg olyan f�l�p-szigeteki fog�sok�kal, mint a buchi �s a halo�halo, leg�al�bbis a hoz�z�va�l�k tein�te�t�ben (an, mochi).

Ami�kor jap�n �des�s�gr�l besz�l�nk, meg kell k�l�n�b�z�tetni azt, amit a jap�nok dezaato-nak (デザート) nevez�nek, hiszen ez az a sz� leg�in�k�bb arra utal, amit egy�b�k�nt you�gas�hi�k�nt (洋菓子), vagyis nyu�gati –t�pus� �des�s�g�k�nt emle�get�nek. M�g a you�gashi�n�l a leg�ti�pi�ku�sabb �ssze�tev��nek a b�za�liszt, toj�s, k�l�n�b�z� tej�ter�m�kek sz�m��ta�nak, a wagashi leg�in�k�bb rizst (mochi: rizsb�l k�sz�lt ny��l�s t�szta), �des bur�go�ny�t, sz�ja�lisz�tet, k�lest, babot, gesz�te�ny�t (�s per�sze m�g sok m�st) sora�koz�tat fel hozz�val�kk�nt.Mint azt tud�juk a jap�nok �let�ben az �vsza�kok v�l�ta�ko�z�sa fon�tos sze�re�pet j�t�szik, ez�rt azt�n a sze�zo�n�li�san v�l�toz� for�m�k �s sz��nek nem�csak az �let egy�b ter��le�tein, de a kony�h�ban is sze�re�pet j�t�sza�nak. A puha, ned�ves, cse�resz�nye�vi�r�got vagy m�s tava�szi diz�jn�nak meg�fe�lel� for�m�t min�t�z� wagas�hik egy�b�l m�s for�m�t �lte�nek, ha elj�n a ny�r, �s vele egy�tt a meleg. Ilyen�kor p�l�d�ul a szem�nek is h�s�t�, zse�l�ben �sz� vir�g�szir�mok �s sz��nes kis g�m�b�cs�k�k k�z�l v�lo�gat�ha�tunk. A v�r�s�sel sz��ne�zett s�rga ginkgo lev�l, vagy a s�t�t bab�p��r�b�l alig kil�t�sz� aranyl� gesz�te�nye az �szi hold�t�l�t�ket, a g�z�lt, feh�r, h�pely�het min�t�z� t�szta pedig a h�f�dte t�jat jut�tat�hatja esz�nkbe. A cuk�r�szok fan�t�zi��ja sza�ba�don dol�goz�hat, egy-egy wagashi elk�sz��t�se n�ha m�r-m�r m�v�szi szak��r�tel�met k�ve�tel, �s olyan sz�pre sike�r�l, egy�szer�en f�j az ember sz�ve, hogy meg kell ennie.

Itt per�sze r�g�t�n fel�me�r�l a k�r�d�s, hogy egy k�k, z�ld, narancs�s�rga sz�n�ben pom�p�z� zse�l�s valami, ami sz��n�t tal�n csak a sok-sok E-bet�nek k�sz�n�heti, vajon mennyire lehet eg�sz�s�ges, �s nem j�runk-e job�ban, ha mara�dunk az ugyan�csak hiz�lal�, �mde biz�ton�s�gos nyu�gati s�tik�n�l. Sze�ren�cs�re – ha a fogy�k��r�nk�nak nem is tesz j�t – az eg�sz�s�g�nk semmi k�rt nem szen�ved, ha bele�k�s�to�lunk egy wagas�hiba. Ezek ugyanis lehet��s�g sze�rint min�den�f�le szin�te�ti�kus ada�l�k�anyag hoz�z�ad�sa n�l�k�l k�sz�l�nek, leg�in�k�bb rizsb�l, eset�leg azuki bab�p��r�b�l, ami a sz�ja�bab ut�n szin�t�n nagyon ked�velt bab�f�le�s�g a jap�nok k�r�ben. A sz��nez�a�nya�gok is nagy�r�szt ter�m�sze�te�sek, a foj�t�bab kivo�na�t�b�l sz��le�tik p�l�d�ul a s�tik k�k sz�ne, r�ad�sul az ebb�l a n�v�ny�b�l k�sz�lt koz�me�ti�kai sze�rek seg��te�nek az �rege�d�s jele�i�nek elt�n�te�t�s�ben. A ten�geri alg�b�l k�sz�lt agar pedig a zse�la�tint helyettes�ti.

Mivel igen sok�f�le wagashi l�te�zik, ter�m�sze�te�sen t�bb�f�le cso�por�to�s��t�suk is lehet�s�ges p�l�d�ul a k�sz��t�s�k m�dja, vagy hoz�z�va�l�k sze�rint. Konk�r�t kate�g�ri��kba sorolni �ket ett�l elte�kintve el�g neh�z, hiszen min�den egyes �des�s�g a k�sz�t�je fan�t�zi��j�t �s kre�a�ti�vi�t�s�t t�k�r�zi. Mivel a nedvess�g-tartalom igen fon�tos egy wagashi ese�t�ben, �gy ez alap�j�n h�rom kate�g�ri��ba sorol�hat�juk �ket:

• nama�gashi: t�bb mint 30–40%-os ned�ves�s�g�tar�tam�, �gy azt�n nem sze�ren�cs�s sok�ig t�rolni, leg�t�bb�sz�r amint elk�sz��tik, r�g�t�n el is kell fogyasztani
• han-namagashi: 10–30% nedvess�gtartalom
• higashi: 10% vagy keve�sebb, sz�raz-�dess�g