From: http://kifozde.blog.hu

A sakura sz� a cseresznyef�t �s annak vir�g�t jelenti, s ez Jap�n nem hivatalos nemzeti vir�ga. �vsz�zadok �ta �nnepk�nt tartj�k sz�mon, mikor tavasszal elbor�tja a f�kat a h�feh�r vagy vil�gos r�zsasz�n� sziromtenger. Jap�nban t�bb tucat cseresznyefajt�t tartanak sz�mon, de a t�bbs�g�k csak p�r napig vir�gzik. A jap�nok sakura id�szak�t kiemelt esem�nyk�nt kezelik, ez az �n. hanami. Sz�t�r szerint a hanami annyit tesz, vir�gn�z�s, de legt�bbsz�r kiz�r�lag a csereszny�re �rtik. A hanami egyszer� tev�kenys�g: le�l�nk egy fa al�, �s sim�n csak �lvezz�k a rengeteg vir�g l�tv�ny�t, kikapcsol�dunk, pihen�nk. A facsoportok t�volr�l �gy t�nnek, mintha felh�k lenn�nek. Ha pedig k�zelr�l is megn�z�nk egy-egy vir�got, annak egyszer� sz�ps�ge ugyan�gy megfoghat minket. M�g k�l�nlegesebb a l�tv�ny, ha egy pagoda, templom vagy szent�ly kertj�ben �lvezz�k a l�tv�nyt. Sok helyen kivil�g�tj�k �jszaka a f�kat, ett�l m�g szebbek lesznek.

A hanami lehet egy s�ta a parkban, hagyom�nyosan azonban piknik a f�k alatt – ilyen �sszej�veteleket m�r �vsz�zadok �ta tartanak Jap�nban. A szok�s a Heian-korban (794–1191) honosodott meg az orsz�gban. A vir�gfigyel�st, ahogy egy csom� m�st is, a jap�nok a k�naiakt�l lest�k el. Ott a cs�sz�ri csal�d, a k�lt�k, az �nekesek �s m�s nemesemberek szok�sa volt �sszegy�lni a kertben a f�k alatt, �s meg�nnepelni a vir�gny�l�st.

Napjainkban f�leg a nyilv�nos kertekben tartj�k a hanamit, s�t, vannak k�l�n�sen n�pszer� cseresznyevir�gz�s-figyel�pontok is. Ez ut�bbiak igen zs�foltak, a jobb helyeket el�re le kell foglalni. Elterjedt gyakorlat, hogy kor�n reggel kirakj�k a takar�t, esetleg megjel�lik a helyet a csoport nev�vel �s a buli kezd� id�pontj�val. Az is el�fordulhat, hogy valaki eg�sz nap ott �l, �s t�relmesen megv�rja, m�g a t�bbiek meg�rkeznek a munk�b�l. Jap�nban a legt�bb iskola vagy nyilv�nos �p�let kertj�ben tal�lunk cseresznyef�t. Mivel a tan�t�si �s a k�lts�gvet�si �v is �prilisban kezd�dik Hokkaid�n, ez�rt azt�n az els� nap az iskol�ban vagy a munkahelyen legt�bbsz�r egybeesik a vir�gny�l�s kezdet�vel.

A vir�gz�s id�pontj�t meghat�roz� legfontosabb t�nyez� a f�ldrajzi elhelyezked�s: az enyh�bb �ghajlaton term�szetesen kor�bban ny�lik a cseresznye. A d�li fekv�s�, szubtropikus szigeten, Okinaw�n m�r janu�rban megkezd�dik a vir�gz�s, m�g �szakon, Hokkaid�n csak k�s� m�jusban. A kett� k�z�tt tal�lhat� nagyobb v�rosokban – Toki�ban, Kyot�ban vagy Osak�ban – �ltal�ban m�rcius v�g�n, �prilis elej�n.

A vir�gz�s hossz�s�ga is v�ltozhat. Az els� bimb�kt�l (kaika) a teljesen kiny�lt vir�gig (mankai) nagyj�b�l egy h�t telik el, s egy �jabb h�t m�lva m�r le is hullnak a szirmok – v�ge a var�zslatnak. A meteorol�giai szolg�lat k�l�n odafigyel arra, hogy id�ben figyelmeztesse az embereket a szezon kezdet�re. Van az �n. sakura-zensen, ez a vir�gz�sfigyel� mozgalom, ami nyomon k�veti a t�rt�n�seket. Ilyenkor mindenki r�cuppan a t�v�re-r�di�ra, nehogy elmulassza a Nagy Esem�nyt.

M�g K�n�ban a cseresznye a n�i sz�ps�get, a n�i princ�piumot jelk�pezte, addig Jap�nban a term�szet m�land�s�g�t jelenti, hiszen a vir�gz�s oly r�vid id� alatt lezajlik. Szimboliz�lhatja a felh�ket is, a f�k form�ja miatt. A sakura tiszavir�g�lete, k�l�nleges sz�ps�ge �s gyors hal�la a haland�s�got is megtestes�ti, az �let v�ges volt�ra eml�kezteti az embert. Tal�n �ppen ez�rt rengeteg t�m�t adott a m�v�szeknek is, sok-sok k�p, dal, vers – vagy napjainkban manga, anime, film – sz�letett err�l, de m�g musical el�ad�s is sz�l r�la. A II. vil�gh�bor� idej�n arra is haszn�lt�k, hogy a jap�nokat motiv�lj�k, s�t, manipul�lj�k vele, a hazafiass�gukat �s a harciass�gukat pr�b�lt�k felpiszk�lni. A pil�t�k sakur�t festettek a g�peikre vagy egy �gacsk�t tettek bele, miel�tt az �ngyilkos akci�ra indultak. A cseresznyevir�g szimboliz�lta az �let m�land�s�g�t, �s a hull� szirmok jelentik azt az �ldozatot, amit a fiatalok hoztak, hogy a cs�sz�rt szolg�lj�k. A korm�ny m�g erre is r�tett egy lap�ttal, azzal b�tor�totta �ket, hogy minden kamikaze lelke reinkarn�l�dik egy cseresznyevir�gban.